Szob
A Börzsöny kapuja a Duna partján, az Ipoly folyó torkolatánál, a Börzsöny lábánál terül el. Fontos közlekedési csomópont, vasúti határátkelő Szlovákia felé. Nevét a Szobi szörp tette országosan ismertté, amely a környékbeli termesztők bogyós gyümölcseiből készül. Innen indul Márianosztra felé az országút és a Szob–Nagybörzsöny Erdei Vasút is. Szomszédos települése a szintén festői Zebegény, így a turisták szívesen keresik fel a térséget. A Duna-parti dombokon nyaralótelkeket találunk.
Túraajánlatok
Látnivalók
Börzsöny Múzeum A kiállítás a környék történetét és néprajzát mutatja be tárgyi leleteket keresztül. Emellett megismerhetjük a Börzsöny gazdag állat- és növényvilágát, illetve láthatunk egy a környékre jellemző stílusban berendezett paraszti szobát is.
Szob–Nagybörzsöny Erdei Vasút Szobról Márianosztrán át egészen Nagybörzsönyig jár az erdei kisvasút, amely hazánk egyik leghosszabb, 22 km-es hegyivasút vonala. Az Erdei Vasút kisvasúttól szokatlan módon 200 méteres szintkülönbséget is leküzd a Börzsönyben. Ismerjük meg az ország egyetlen csúcsfordítós vasútvonalát!
Luczenbacher-kastély A család XIX. századi kastélyát 1904 és 1907 között alakították át klasszicista és neobarokk stílusban. Tervezője Alpár Ignác volt. Jelenleg itt működik a Szent László Gimnázium kollégiuma.
Luczenbacher-temetőkápolna A Luczenbacher család temetkezési kápolnáját 1851-51-ben építették neogótikus stílusban, Gerster és Fesl pesti építészek terve alapján.
Szent László-templom A barokk templomot 1775 és 1778-ban építették. Tornyát hagymasisak borítja. Főoltára klasszicista stílusú, 1927-ben festett oltárképe pedig Szent Lászlót ábrázolja.
Kálvária-kápolna és kálvária A kápolnát egy házaspár építette saját sírhelyükként az 1880-as években. A kápolnához vezető utat 9 kálváriastáció övezi, a maradék 5 kép pedig az épület falán található. Oltárképe Jézust ábrázolja életnagyságban. A kápolna tetejére egy lépcsősor vezet, innen remek panoráma tárul elénk.
Egyéb látnivalók: Gregersern-kastély, Szob–Helemba vasúti híd, Nepomuki Szent János-szobor 1758-ból, Érdy János Könyvtár, Kodály Frigyes-dombormű
Története
Előnyös földrajzi fekvése miatt számtalan régészeti kultúra lelete került elő az őskőkortól egészen a népvándorlás idejéig. A környék legrégebbi régészeti emléke egy 30000 éves, a szeleta-kultúrából származó kőeszköz. Nagy telephelye volt itt a keltáknak, az egyik sírból előkerült, az akkori kereskedelemből származó kantharoszt (görög talpas, füles kancsó) a Nemzeti Múzeumban állították ki. A római korban II–IV. századi kvád település volt a területen, a III–IV. században pedig – a limes részeként – egy római erőd állt az Ipoly torkolatánál.
A népvándorlás korából avar temető, a honfoglalás idejéből pedig a Kiserdőnél feltárt temetőből számtalan tárgy és településnyom maradt fenn. Kézai Simon krónikája szerint a honfoglaló magyarok részben az itteni réven keltek át a Dunán.
A település neve egyes feltételezések szerint a Sobow, Sobek, ill. Szoboszló szláv eredetű személynevek becéző alakjából származik. Első írásos említése (Zup) 1268-ból való. I. Lajos király 1355-ben Szob, Helemba és Letkés hajósainak vámmentességet biztosított a Dunán Pozsonytól Szalánkeménig, 1371-ben pedig a budaiakat megillető jogokat és kiváltságokat a szobiak is megkapták.
A falu lakosainak száma a török kor végére megfogyatkozott. A lakosság pótlására az esztergomi káptalan a Nyitra melletti birtokairól szlovákokat telepített be, akik a Duna mellé költöztek (a régi település a folyótól távolabb, az Ófalu dűlő, illetve Bészob területén feküdt). A kezdetekben szláv többségű falu fokozatosan elmagyarosodott.
A XVIII. század második felében felépítették a falu római katolikus templomát. Az 1838-as nagy dunai árvíz Szobot sem kerülte el, 72 ház dőlt össze. A XIX. század derekán a Vác–Párkány–Pozsony vasútvonal megépítése (1850) nagy fellendülést jelentett a település életében (1920 óta határállomás).
A XVIII. században telepedett ide a németalföldi eredetű Luczenbacher család, akik jelentős szerepet játszottak a település fejlődésében. E család oldalági szülötte Luczenbacher János akadémikus, aki 1848-ban magyarosította a nevét Érdy János-ra. Szerkesztője volt a Tudománytárnak, a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, számos értekezést írt és régészeti feltárásban vett részt. A XIX. században vasút- és hídépítésekben szerzett érdemeket a Norvégiából jött Gregersen család. 1883–85 között Szobon élt a Kodály család, a családfő volt a vasútállomás főnöke.