A Jubileumi park a Citadellától nem messze található. A kiépítése óta folyamatosan megújuló parkban sétányok, padok, virágágyások és játszóterek is helyet kaptak, emellett a XX. század méltán híres szobrászainak a park átadására készített alkotásait is megcsodálhatják az idelátogatók.

A Jubileumi parkot 1965-ben, a II. világháború befejezésének huszadik évfordulóján adták át. A park a Citadellához közel, a hegy majdnem legmagasabb pontján helyezkedik el. Első kialakítását 1954-ben végezték, azóta 1965-ben egy újabb átrendezésen esett át. A parkot Jancsó Vilmos és Krizsán Zoltánné tervei szerint építették újjá. A park megújításának évében készült el a Fővárosi Kertészet kirendeltségének épülete is. Az 1970-es években műanyag csúszdarendszerrel is kibővítették az ott található játszóteret. Napjainkban a játszótér biztonságosabb szórakozást kínál a gyermekeknek: az elemei alatti talajt ugyanis gumilapokkal fedték le.

1965-ben, a megújított park átadásának évében több szobrot, illetve szoborcsoportot avattak fel. Barta János három, egyméteres Lovacska szoborcsoportja ma is kedvelt játéka a parkba látogató gyermekeknek. Szintén az átadáskor került a Jubileumi parkba Tar István szobra, a Budapesti lány, amelyet Ülő leánynak is neveznek. A szobor 1,8 méter magas, és egy 120 centiméteres kő talpazaton áll, amely egy kis medencéből emelkedik ki. A szobrot a 2010-es években erőteljesen megrongálták, majd 2015-ben a javítások után újra visszakerült eredeti helyére. A parkban található továbbá Somogyi József Leányka csikóval című alkotása, amely 2012-ben szintén rongálásnak esett áldozatul, de szerencsére azóta ezt is helyreállították. A bronzszobor különlegessége, hogy apró részletei is tökéletesen kidolgozottak. A parkban kapott helyet Segesdi György Szélkakasa, Metky Ödön Amforák-együttese, Melocco Miklós Pelikános díszkútja, valamint Szabó Dezső író emlékműve is, amely Szervátiusz Tibor munkája.

Kiss István Múlt és jelen című, keveset emlegetett, ám nem elhanyagolható alkotása is megtekinthető a Jubileumi park felső részének „kapujánál”. Sokan Felszabadulás-domborműnek, mások Budapestnek, illetve A városnak is nevezik a szobrász munkáját. A kőből készült dombormű nagyjából két méter magas és nyolc méter széles, és hét darab téglalap alakú mészkőtáblából áll. A domborművön szerepelő húsz emberi alak közül tizenegy domború, kilenc pedig homorú megformálású. A fiatalok alakja domború, az idős generáció tagjaié pedig homorú: a szobrász ily módon szimbolizálja a múlt és a jelen szembenállását, illetve a jelen múltban való gyökerezését. A korai egyiptomi és sumer domborművekhez hasonlóan a szoboralakok arca profilból látható.

A Jubileumi park kedvelt kiindulópontja több, Budapesten megrendezett futóversenynek is. A versenyszámok között többnyire négy, illetve tizenkét kilométeres távokon, emellett lépcsőfutáson is részt vehetnek a versenyzők. A folyamatosan megújuló játszóterek, padokkal övezett sétányok és a XX. század szobrászainak alkotásai kellemes kikapcsolódást nyújtanak a Citadella közelében.