A községet 1091-ben Villa Heten formában a pécsváradi apátság birtokaként említette okirat. Területe azonban régtől fogva lakott, Dombay János régész, a pécsi múzeum egykori igazgatója kőkorszakból való eszközökre bukkant itt. 1937-ben egy nagy méretű római villa alapjait találták meg a Som-kerék-dűlőben, de a részletes feltárás még nem történt meg.

Mai nevével először a török uralom – amit viszonylag jól átvészelt a falu lakossága – megszűnte után lehetett találkozni. A német családok a XVIII. században jelentek meg, jelenlétük a falu építészeti arculatán is meglátszik. Hosszúhetényhez két, egykor önálló falu tartozik: Püspökszentlászló és Kisújbánya.

PÜSPÖKSZENTLÁSZLÓ a középkori magyar falu a török időkben teljesen elnéptelenedett, a XVIII. században itt is német családok telepedtek le.

KISÚJBÁNYA a XVIII. század közepén német üvegfúvó munkások és családjaik alapították. A kis templom 1774-ben épült. Az üveghuta 1809-ig működött, később a lakosság különböző használati fatárgyak (favilla, facipő, vagyis klumpa) készítésével foglalkozott. Az 1980-tól fokozatosan elnéptelenedő falu házait városi családok vették meg nyaralónak.