A barokk stílusú alsógallai római katolikus templomot 1765-66 között építették Fellner Jakab tervei alapján, majd 1831-ben újjáépítették. Barokk főoltára és keresztelőkútja XVIII. századi, empire szószéke 1800 körül készült. Az 1755-ben épült bánhidai barokk római katolikus plébániaház és az 1753-ben felépült barokk Lapatári-malom szintén Fellner Jakab munkái.

A bánhidai római katolikus templom román kori, romos elődjét Fellner Jakab 1776-ban átépítette, de ezt a templomot 1885-ben lebontották. Helyére Feszty Adolf tervei alapján, neoromán stílusban újat emeltek, amelynek oldalfalába beépítették a középkori templom kapujának részleteit.

A késő barokk stílusú felsőgallai római katolikus templom 1794–98 között, Grossmann József tervei alapján épült. Az oltárok, a szószék és az orgona szintén a XVIII. századból valók.

A felsőgallai kálváriáról fantasztikus kilátás nyílik az egész városra.

A Tatabányai Múzeumot 1971-ben, a Megyei Múzeumi Szervezet újkori gyűjteményéből hozták létre, majd 1992-ben, az őskoroktól a középkorig terjedő időszakot átfogó régészeti tárlattal bővítették. Állandó kiállításai: „Tatabánya története az őskortól a várossá alakulásig, 1947-ig”, valamint Boglár Lajos néprajzkutató dél-amerikai gyűjtőútjának anyagából szervezett indián gyűjtemény, a „Dél-keresztje alatt”.

Nyitva: kedd–vasárnap: 11:00–17:00

Tel: 34/310-495

A Tatai Múzeumhoz tartozó Ipari Skanzenben, azon belül a Szabadtéri Bányászati Múzeumban a bányászkodás kezdetétől az utolsó pillanatáig használt eszközök és gépek kerültek elhelyezésre. A szénmedence utolsó üzeménél, a XV-ös aknánál kialakított szabadtéri kiállítást az egykori bányaüzem épületegyüttese egészíti ki: az aknatorony a gépházzal, a kovácsműhely (benne az eredeti felszerelése), az öltöző- és fürdőépület, a víztorony, a telefonközpont, valamint a régi irodaépület. Ez utóbbiban látható a rekonstruált üzemvezetői iroda, a bányamérnöki iroda térképasztallal, műszerekkel és egyéb eszközökkel, valamint a környék bányáiból előkerült ásványok (legnevezetesebb darab a Csordakútról származó mellit) és ősmaradványok kiállítása.

A skanzen egyik legkedveltebb része az a két régi, hatlakásos bányász lakóház, a „hatajtósok”, melyek berendezett lakásaiban megismerhetjük a bányászok különböző rétegeinek az életkörülményeit a XIX–XX. század fordulójától az 1950-es évekig. Néhány lakásban hajdani bányászkolóniákban működő boltokat rendeztek be.

Vágóhíd u. 1.

Tel.: 34/311-076

Az Iskolamúzeum az egykori római katolikus népiskola 1873-ban emelt épületében működött, majd 2006-ban átköltözött az Ipari Skanzen területére, a régi iskola mintájára épített házba. Az épületben iskolatörténeti kiállítás, valamint két berendezett osztályterem látható az 1920–30-as, illetve az 1960–70-es évekből.

Bánhidán, a Gellért tér egyik szépen felújított épületében található a Szlovák Tájház.

A város fölé magasodó Kő-hegy peremének rétegzett dachsteini mészkőszirtjén áll a millennium kapcsán kezdeményezett, végül 1907-ben, a bánhidai csata (907. július 6.) emlékére állított Turul-emlékmű. A 8 méter magas, kövekből épített talapzaton álló, karmai közt Árpád kardját tartó és a fején koronát viselő turul közel 15 méteres szárnyfesztávjával Európa legnagyobb fémből készült madara.

Az emlékmű Donáth Gyula szobrászművész tervei alapján készült, teraszáról igen szép kilátás nyílik az alattunk elterülő városra és a távoli Vértesre. A turul (a kerecsensólyomnak megfeleltethető) ősi magyar jelkép. Az Álmos-legenda szerint Emesét, Álmos fejedelem anyját az álmában megjelent turul termékenyítette meg, és azt jósolta, hogy a születendő gyermek királyok őse lesz. A honfoglalás legendájában pedig az őseink a fejedelem álmától vezérelve – melyben a turul mentette meg állataikat a rájuk támadó sasoktól – addig követték a turult, míg el nem tűnt a szemük elől, és azon a helyen – a kerecsensolymok földjén – letelepedtek.

A környező parkerdőben kellemes sétákat tehetünk. A Turultól induló rövid, szerpentinező, majd szintben folytatódó ösvényen felkereshetjük a néhány percre lévő, két egymás melletti bejárattal rendelkező Szelim-lyukat. Ezt a hajdani forrásbarlangot az őskori leletei (40 ezer évvel ezelőtti embercsontok, szerszámok, tűzrakóhely, állati csontok) tették híressé. A bejáratától ragyogó kilátás nyílik Tatabányára.

A hagyomány szerint Szolimán seregének közeledtére a barlang üregeibe rejtőzött a környék lakossága. Miután a törökök ezt észrevették, lezárták és rájuk gyújtották a barlangot, ahol mindenki odaveszett. Egy másik legenda arról szól, hogy a tatárjárás idején az egyik vértesi várparancsnok neje menedéket keresett gyermekével a barlangban, de az ott tartózkodók megtagadták tőlük a bebocsájtást. Találkozván a környéken portyázó tatárokkal, az asszony bosszúból elárulta a barlangban rejtőzködőket. A tatárok megölték őt, és mivel nem tudtak lentről a barlangba jutni, a hegy tetején árkot kezdtek ásni, hogy bejussanak. A barlang boltozata beomlott és a törmelék maga alá temette a bent lévőket.

2013 tavaszán nyitotta meg kapuit a belvárosban a város közművelődési intézménye a Vértes Agórája, mely színházteremmel, kamarateremmel, kávézóval és étteremmel várja a látogatókat.

Jászai Mari Színház

Tatabánya sziklamászó hely (via ferrata) Tatabánya egyik legnépszerűbb kirándulóhelyét, a Turul-emlékművet öleli körbe a város 2014-ben átadott három (és fél) via ferrata útvonala. Az itt kialakított fix drótköteles sziklamászópályákat csak gyakorlott via ferrátázóknak ajánlják az útszakaszok nehézsége miatt.

Szent István plébániatemplom