Nyergesújfalu
A Gerecse északi lábánál fekvő, Lábatlannal szinte teljesen összeépült város a Duna partján.
Látnivalók
A barokk római katolikus templomot 1770 és 1771 között építették, a berendezése is XVIII. századi barokk. A szintén barokk római katolikus plébániaház később, 1779–80 között épült, majd 1835-ben részben átalakították.
A Kossuth u. 63. szám alatt egy szép romantikus stílű lakóház látható, a Kossuth u. 8. szám alatti ház kertjében egy fehér márványból készült, kalenúrás (függőleges vájatokkal díszített), valószínű római eredetű oszlop áll.
Látnivaló még a Sánc-hegyen álló, 1730-ból való barokk Szentháromság-kápolna romja, az 1823-ben állított kőkereszt és a füves dombtető csekély kiemelkedéseként látható római erőd, valamint a kuruc erősség (benne váralagút kezdete) sokszögletű, ék alakú maradványai.
Fenyőfákkal övezett, sánccal körbevett kiemelkedésen áll a millenniumi emlékoszlop.
A Sánc-hegy alatt homokkőoszlopra helyezett, fehér márványból készült Szentháromság-szobor áll.
A Sánc-hegyről szép kilátás nyílik a Dunára, a Börzsönyre, a Getére és a bajóti Öreg-kőre.
Története
Területe már az ősidőktől fogva lakott. Bronzkori, 180 urnasírból álló temető maradványaira bukkantak a Viscosa-gyár bővítése során, ahonnan kisebb méretű, élelmiszerek tárolására szolgáló edények is előkerültek. Az edények mészberakásos díszítéséről ezt a kultúrát „mészbetétes edények kultúrájának” nevezik.
Gazdag leletanyagot ismerünk a Római Birodalom idejéből is. Ezen a területen állt a Villa Curtia település és a Crumerum nevű népes római kolónia. Castruma része volt a „Limes” határvédő erődítmény-láncolatnak, és erre haladt a Brigetiót (Szőny) Aquincummal összekötő fontos római út.
A castrum romjai a Sánc-hegyen még ma is megtalálhatók, a római út maradványait pedig a Sánc-hegy oldalában lévő bevágásban ill. Tát felé a Búzás- és a Szarkás-hegy északi lábánál láthatjuk. Ez utóbbi helyről pénzérmék, bélyeggel ellátott táglák, feliratos kövek kerültek elő. Az egyik követ, melynek felirata Marcus Aurelius császárnak állít emléket, a r. k. plébánia kocsibejárójának bal oldalába építették be.
A település neve először – „Nyergedszeg” névalakban – Kézai Simon krónikájában jelent meg, mai nevét a XV. sz.-ban kapta. A régi elnevezése a nyeregre és a szegre (falurész) utal. Egy régi monda szerint a nevét annak a fehér lónak a nyergéről kapta, mellyel megváltották a magyarok Szvatopluktól ezt a vidéket. A falu híres volt lószerszámkészítéséről, lótenyésztéséről és fuvarosairól, a „gyorsparasztokról”, akik 3 óra alatt Budára hajtottak. A településen fontos lóváltóhely és posta működött.
A XVII. sz. végétől németek telepedtek le, s volt olyan időszak, amikor kizárólag németajkúak éltek itt. A Rákóczi-szabadságharc idején innen szöktették meg felesége és hívei az esztergomi császári várparacsnok által elfogott (Vak) Bottyán Jánost. A kurucok – a fontos dunai átkelőhely védelmére – Lemaire francia hadmérnök tervei alapján, a régi római erősséget némileg helyreállítva, új erődítményt emeltek a Sánc-hegyen, de 1706. szeptember 29-én, az őrségben lévő németek árulása folytán, a császáriak kezére jutott és földig rombolták. (Korabeli feljegyzések szerint az erődítési munkálatok közben számos római leletet találtak.) Az egykori kuruc erőd maradványai (a sánc és az alagút egyes részei) még ma is láthatók.
1728-ban hatalmas tűzvész pusztított, melyben a fél falu, a templom és a plébánia értékes levéltára is leégett. A szabadságharc után Nyergesújfalu fejlődésnek indult: föld- és szőlőművelés, malomipar (hajómalmok), kőbányászat, majd szénbányászat alakult ki, később pedig további iparágak üzemei telepedtek le. Az 1903-ban Hatschek Lajos által létesített Eternitgyár és az 1941-ben alapított Viscosa-gyár utódai napjainkban is működnek.
A helyi ipartestület elnöke volt egy ideig Kernstok Károly (1873–1940) híres festőművész. A városháza épületében rendezték be a Kernstok Galériát, ahol Kernstok és tanítványai műveiből állandó tárlat látható. A Nyergesi Emlékházban (Munkácsy liget 8.) a tájház és a helytörténeti kiállítás tekinthető meg.