funiQ logo

This article is not available in Српски. This is the Мађарски version of the article.

Kővágóörs

A Káli-medence színpompás, hangulatos tájának legnagyobb települése a békés Kővágóörs, amely a hozzá tartozó Pálköve településrésszel egészen a Balaton-partig nyúlik. Pálköve egy, az 1920-as évek végén, 1930-as évek elején kialakult a nyári hónapokban élő, a téli időszakban elhagyatott üdülőtelepülés.

Kővágóörs látképe Köveskál felől
Kővágóörs látképe Köveskál felől Photo: funiQ

A község nagy vonzereje a nevében is megjelenő kő. Az itt fekvő kővágóörsi kőtenger számos kirándulót vonz évről évre a területre, ahogy a település határában fekvő XII. századi rom, az Ecséri templom festői szépségű maradványa is. Emellett Kővágóörs barátságos utcáin sétálva számos jó állapotban lévő népi építésű lakóházat és kisnemesi kúriát csodálhatunk meg.

kővágóörsi látkép
Kővágóörsi látkép Photo: funiQ

Túraajánlatok

Kerékpártúrák

biciklitúra közbeni megállás a Mosóháznál
Biciklitúra közbeni megállás a Mosóháznál Photo: funiQ

Látnivalók

Kővágóörsi kőtenger Kővágóörs egy különleges geológiai képződményen, a pannon kori tenger megkövesedett homokturzásán jött létre, nevében a Kővágó előtag az itt bányászott kövek malomkővé vágására utal. A kővágóörsihez hasonló, védett kőtengerek találhatóak még Szentbékkállán és Salföldön.

Ecséri templomrom Az Ecséri templomrom a Kővágóörshöz tartozó Pálköve és Révfülöp között található. A hajdani Ecsér falu román stílusú temploma valamikor a XII. században épült, a XIV-XV. században bővítették. A falu a török időkben pusztult el, a templom azóta mint szép templomrom várja a kirándulókat.

ecséri templomrom
Ecséri templomrom Photo: funiQ

Tájház Egy 1821-ben épült kisnemesi lakóházban található a település tájháza, amelyet a helyiek egykori tulajdonosai után Kerkápoly-kúriának, és Kernács-háznak is neveznek. Barokkos ívelésű utcai oromzatán két, négyszögletes ablak, fölöttük egy kerek ablak van, felső felén az 1821-es évszám látható.

Kerkapoly-kripta A Kerkapoly családi kripta többek között Kerkapoly Istvánnak, Zala megye egykori alispánjának is nyughelyéül szolgál. Az alispán ükunokájának kérésére 2012 tavaszán kinyitották a kriptát, hogy beazonosíthassák az elhunytakat. A vöröskőből épült, jó állapotú kripta felújítása is tervben van.

Mosóház Kővágóörs északnyugati határában áll az 1700-as évek elejéről származó mosóház. A permi vörös kőből újjáépített mosóházban kedden és szerdán voltak a legtöbben, amikor is a 3-6 órás mosás közben a falu szennyesét is kiteregették. Az épület szomszédságában vágóhíd működött egészen 1949-ig.

Mosóház
Mosóház Photo: funiQ

Evangélikus templom A Kővágóörs központjában álló evangélikus templom középkori eredetű, az 1700-as években barokk stílusban építették át ma is látható formájára. Egy 1985-87-es feltárás során egy kriptából gótikus piéta szobor maradványai kerültek elő. A templom belső tere előzetes egyeztetés alapján látogatható.

Kornyi-tó Kővágóörstől északra található a Kornyi-tó, ami a Káli-medence legnagyobb tava. A karsztvizekből és csapadékból táplálkozó tó több mint száz madárfajnak nyújt fészkelőhelyet, így többek között nemes kócsagot is láthatunk itt. A tó melletti dombról 3 méter magas mészkő szobrok pásztázzák a vidéket.

Nagyboldogasszony-templom Kővágóörs központi részén, a Fő utca mellett áll a község római katolikus temploma. A későbarokk stílusú római katolikus templom építését 1773-ban kezdték meg, felszentelésére pedig 1802-ben került sor. A helyiek dactemplomként is emlegetik, mivel az evangélikus templom előtt áll, kitakarva azt.

Nagyboldogasszony-templom
Nagyboldogasszony-templom Photo: funiQ

Káli Ranch A Káli-medencében, Kővágóörsön található a Káli Ranch, ahol a lovaglásé a főszerep. A gyerekek és felnőttek, kezdők és gyakorlottak számára is nyitott ranch oktatást és tereplovaglást egyaránt tart, de lovaskocsival, télen lovasszánon is bejárhatjuk a környék erdőit, mezőit.

Bajcsy-Zsilinszky Endre Emlékmúzeum Bajcsy-Zsilinszky Endre az 1920-as évek végén vette bérbe a Pálköve vízpartján álló üres telket, amelyre később házat épített, és ahol 1943-ig nyarai java részét töltötte. A politikus házában 1966 óta az életét bemutató emlékkiállítás működik, az épület kertjében kő mellszobrot avattak 2016-ban.

Egykori zsinagóga romja A kővágóörsi zsinagóga valószínűleg az 1820-as években épült. A ma már magántulajdonban lévő, buja kertben rejlő, romos zsinagógát drótkerítés veszi körül, az épületbe való belépést senkinek sem javasoljuk! Kívülről azonban érdemes megnézni, ha már a környéken járunk.

Hősök kútja Az 1993-ban állított Hősök kútja egy vörös homokkőből épült, boltíves emlékmű, közepén egy ivókúttal. A II. világháború áldozatainak emlékét őrző alkotás a község főutcája mentén, a római katolikus Nagyboldogasszony-templom előtti parkban áll.

Kisörsi templomrom Kővágóörs lakott területén kívül, egy legelő szélén áll Kisörs egykori, Szent Lászlónak szentelt templomának néhány maradványa. Az alacsony, rossz állapotú kőfalon kívül semmi sem maradt fenn a templomból. Még az alaprajza sem ismert.

A néphit szerint a faluban álló kőkereszt – Kovács-kereszt, vagy Csonka-kereszt – alapkövén próbálta ki a török adószedő a beszedett arany valódiságát. Ezért próbakeresztnek is nevezik.

Egyéb látnivalók: Kerkapoly István-szobor.

Strandok

Pálköve strandfürdő A Kővágóörshöz tartozó Pálköve strandját évente több százan keresik fel. A békés, nyugodt nyaralásra vágyóknak ideális választás lehet, hiszen nem olyan zsúfolt, mint a balatoni strandok általában. A víz lassan mélyül és fedett homokozó is van a parton, így kisgyerekeknek is ideális hely.

Története

A Kővágóörs történetében is jelentős szerepet játszó kövek a község nevében is megjelennek: a közelében elterülő kőtenger, valamint a kövek malomkőfaragásra történő kibányászása után kapta a Kővágó előtagot. Nevének második fele a honfoglalás kori 7 törzs egyik vezérére, Örsre utal, akinek ez a környék volt a szállásterülete.

A község első okleveles említése egy 1263-ban kelt dokumentumból való. Az ekkor még Szentlászlóörsnek nevezett település Szent László királyhoz fűződő kapcsolata még ma is jelen van a néprajzkutatók által gyűjtött helyi mondákban, amelyek szerint az uralkodó vizet fakasztott itt, gondoskodva a Káli-medence lakóiról.

Neve az idők során sokszor változott: nevezték Szentlászlóörsnek, Boldog Asszony eörsnek, majd a XVI. századtól – a kialakult malomkőiparról – Kővágó eörsnek, végül Kővágóörsnek.

A török időkben több támadás is érte, de nem néptelenedett el teljesen. A XIII. században már állt Szent László tiszteletére szentelt temploma. A XVII. században a falu lakóinak nagyobb része evangélikus vallású lett, így a XVIII. században ők állították helyre, és barokk stílusban átépítették a templomdombon álló középkori templomot, és használják ma is. A restaurálás során néhány szép, középkori (XIII. ill. XIV. századi) falkép került napvilágra. A XVIII. században még meglévő kerítőfalnak csak csekély maradványát sikerült megtalálni.

A XIX. században Kővágóörs jelentős kereskedelmi központ volt, rövid ideig alispáni székhely is. Kővágóörshöz tartozott Ecsér, Kisörs, Ábrahám és a mai Révfülöp területe.