Balatonszentgyörgy
A Balaton délnyugati partjától 1–1,5 km-re fekvő település fontos vasúti és közúti csomópont.
Túraajánlatok
Kerékpártúrák
- Nyugat-Balaton kerékpártúra: Keszthely - Balatonmagyaród (68 km)
- Vörsi-Berek kör (41 km)Somogy és Zala megye határán, a Balatontól indulva vezet ez a sík kerékpártúra.
A vasútállomástól a P jelzés vezet a várhoz. Útközben érdemes a tájházat is felkeresni, melyet egy XIX. századi népi lakóházban alakítottak ki. A ház ún. talpasház, alapját (a talpát) vastag gerendák alkotják, amelyekbe függőlegesen vékonyabb gerendákat illesztettek. Közüket vesszőfonás tölti ki, amelyet bevertek sárral (agyaggal). Jellegzetes építkezési forma volt ezen a vidéken.
Látnivalók
Szent György-templom
A mai templom 1928-ban épült. Elődje, - amely még az Árpád-házi királyok idején állt Balatonszentgyörgyön - az évszázadok során elpusztult, köveit Holládon a Bari-hegyi Szent Donát-kápolna építésére használták fel a XIII. század második felében.
Csillagvár
Idegenforgalmi látványossága a község déli szélétől kb. 1,5 km-re található Csillagvár. Alakja, apró, lőréshez hasonlító ablakai és az épületen belül található 31 méter mély kút miatt sokáig azt gondolták, hogy török elleni végvárnak épült. Ma múzeum, amelyben a végvári vitézek életét mutatják be.
Csillagvár A világon egyedülálló, csillag alaprajzú épületben ma múzeumot találunk, ahol két állandó kiállítás is vár ránk: Európa legnagyobb plüssmaci kiállítása és középkori életpanoptikum, emellett egy szintén egyedülálló huszármúzeumot is bejárhatunk a balatonszentgyörgyi vadászvárban.
Talpasház
A műemléki védelem alatt álló Talpasház a XIX. század elejéről származó, különleges építészeti stílusú épület, amely ma a népművészeti tájháznak ad otthont.
Története
Szentgyörgy néven először egy VI. századi térképen szerepelt először, az első említése pedig 1298-ban történt egy oklevélben. Az adólajstromokból kiderült, hogy kettős település létezett (Egyházas- és Sárközi-Szentgyörgy), ám a török dúlás alatt mindkettő elpusztult.
Mai néven 1733-ben alakult meg a közösség, a terület gazdái a Festeticsek lettek. Levéltári anyagokból derült ki, hogy Festetics László, az akkori birtokos, 1820–23 között építtette várát, a Csillagvárat. Valószínű vadászháznak szánta.